HTML

Nápoly, Sorrento, Vico Equense 4 nap kalandozás

Nápoly, Sorrento, Vico Equense 4 nap kalandozás

Friss topikok

  • Godoakos: Jelen idő: 2013 július. Olvassa mindenki! Palermóból érkeztünk Nápolyba, az sem volt egy Bécs de N... (2013.07.14. 21:27) Bevezetés, előkészületek
  • Latya: Valóban nem olvastam, így az akinek villája van Caprin=kőgazdag sztereotípiával gondolkoztam. De... (2011.12.24. 17:25) 4. nap: 2010 február 20.
  • marionette: Van itt egy elég nagy hiba az elején, a narancsfák képe alatt, ott gondolom Sorrentót akartál írni... (2011.12.22. 23:54) 2. nap: 2010. február 18.
  • marionette: Elképesztő ez a precíz leírás, nagyon hálás vagyok érte, meg gondolom sokan mások is. Amúgy "anblo... (2011.12.22. 23:46) 1. nap: 2010. február 17.

Linkblog

4. nap: 2010 február 20.

2009.12.31. 13:00 Latya

Ez a nap is úgy indult, mint a többi: borús, szemerkélő esővel. Csak sajna úgy is folytatódott. Pedig mára Caprit céloztuk meg, amit szikrázó napsütésben lenne jó megtekinteni.....Capri nevezetességeiről, látnivalókról, túristainfókról itt tájékozódhatunk.

A néhol szakadó, néhol csak szemerkélő esőben kimentünk az állomásra. A pénztárnál  kértünk jegyet Sorrento-ig és vissza. Itt némi töprengés után  "E1" Hétvégi napijegyet adtak 1,7 €-ért. ( update: 2014-ben már 2€ )

Sorrento-ba érkezve rájöttünk, hogy az útikönyvünkben említettel ellentétben a kikötő a vasútállomástól balra található

 

A Piazza Torquato Tasso -tól a  meredek partba vágott hasadékon keresztül lesétáltunk, és megvettük a jegyeket.

A kompok menetrendjéről pl. Capri honlapjáról tájékozódhatunk. A pénztár ablakán nagy  feliratokon hirdették, hogy 9,50 € a jegy, a valóságban meg 13,50 € irányonként.:( update ez járattól függően 2014-ban már 19,10 € is lehet. Irányonként!! ) . Még vagy fél óránk volt indulásig, addig leültünk a váróteremben. Hát ahhoz képest, hogy  Európa egyik legpuccusabb üdülőhelyére készültünk, eléggé lepukkant, málló vakolatú szocreál izében hallgattuk a szakadó esőcseppeket kintről, bentről meg a mellettünk tárva nyitva tartó WC-be irányuló különböző intenzitású és összetételű folyadékok csobogását....

Na, megjött a hajó. Bár továbbra is borús volt az idő, mi nagyokat vihorásztunk a hajó orrában az össze-vissza dobáló tengeri utunkon. De csak kb. 15 percig,  mert utána negyedórát teljes csöndben ültünk, a reggeli benntartására koncentrálva. Nem 100 %-os sikerrel..... A csapat  1/5-öd része még kikötés után  sem akart elszakadni a hajó legkisebb helyiségétől, és mi  többiek is alig vártuk  már a sík, mozdulatlan szárazföldet.

Beestünk az első kávézóba, ami jó szokás szerint nyitott ajtókkal várta a vendégeket. Ja, és teljes átjárást biztosított a  kikötői kipufogógázok áramlásának, ami nem tett jó hatást az egyébként  legyengült szervezetünkre....  Na, akkor irány Capri városa, de oda vagy kisbusszal felfelé (ezt a csapat egy része élből elvetette), vagy sétával, lépcsőkön és út szélén haladva (jól letüdőzve a kaptatók miatt kissé füstölő buszok/kocsik/motorok bűzét) lehet feljutni. Mi inkább kutyagoltunk vagy 20 percet, mire felértünk Capri főterére. A házak között, a szűk kis utcákon iszonyatos szél fújt. Az épületeken  helyes kis  csempéken díszelgett a házszám és a villa neve.

Sejtésem szerint szinte mindegyik ház  turistákat váró apartmanvilla. Felérve a Piazza Umberto-ra beestünk egy kávézóba, annak is a felső szintjére, ahol nyugi,  kényelmes fotelek, kanapék várták a megfáradt vendégeket. Ideális hely volt egy kicsit relaxálni. A hely  kissé exkluzív jellegét szerencsére feloldotta, hogy a helyi erők is itt ejtőztek kantáros munkaruhában a középosztálybéli tehetősebb turisták körében 1 egész kávé és egy újság mellett. Lényeg, hogy nem éreztük magunkat csóró, kelet-európai, volt szocialista országbéli Tarzanoknak a sznob, kőgazdak turistáknak szánt kávézóban.  Mondjuk a 4 €-s tea és az ugyanennyibe kerülő  "espresso" kicsit  sok(k)nak tűnt, de  életmentő volt, hogy egy nyugis, nem imbolygó helyen  pihentünk  egy bő fél órát.

Némi regenerálódás után  a csapat egyik fele felbátorodott, és átment busszal Anacapriba megnézni a "San Michele" villát. Sajna a fényképezőgép a "fáradtabb" csapatnál maradt, így nem tudtam képeket csinálni, ezért csak ollóztam.

Axel Munthe svéd származású orvos építette ezt a villát, de idős korára megvakult, így alig tudta élvezni  házának színes kertjét:

 

és a remek kilátást:

Mielőtt ide jöttünk volna, némi ellenérzések kavarogtak bennem, hogy miért kell  emberek tömegeinek megbámulni egy gazdag pasi egykori villáját, de a szép, ízléses  kert és maga a ház látványa, hangulata , meg  utólag hozzáolvasva kiderült, hogy a doki egy rendes pasi volt, önzetlenül segített sok mindenben, nos ez az összkép elnyomta ezeket a negatív hullámokat. A villa történetét is bemutató életrajzi mű magyarul is megjelent.

A szigeten nagyon látszott, hogy most éppen nincs turistaszezon: egy csomó bolt, étterem be volt csukva, az utcákon csak lézengtek az emberek.

Bár nincsenek nagy távolságok,  de helyi kisbuszokkal (is) lehet közlekedni. A járatok menetrendje innen letölthető.  Vonaljegyeket a sofőrtől is vehetünk 1,4 €-ért.

A hajó visszafelé szintén a sziget északi részén fekvő "Marina Grande" (Nagy kikötő)-ből indult. A jegyünk az utolsó (16:25-ös) járatra szólt, de eggyel  korábban eljöttünk. Nagyon fújt a szél, még kótyagosak voltunk az ideúttól, és nem akartunk az utolsó hajóval eljönni, hátha tömeg lesz rajta és sorba kell állni a WC-nél az ismert hatás miatt.

Most óvatosak voltunk: középre ültünk és   kikőtői patikában beszerzett  ellengyógyszerrel is megtámogattuk a dolgot. Ha nem is  örömködtünk az úton,  a 4 €-s teát sikerült magunkban tartani :).

Sorrento-ban a hétvégi napijegyünk a helyi kis elektromos buszra is érvényes volt: ezzel mentünk fel a kikötőből a vasútállomásig. ( "B" vonal )

A HÉV-ünk indulásának időpontját megint valami rejtett erők vezérelték, de nem kellett sokat várni, és hazáig alig mentünk 10 percet.

Még elnéztünk némi vásárfiáért a helyi boltokba, aztán lassan összecsomagoltunk. Lázasan próbáltuk megbecsülni a feladandó poggyászunk súlyát és  összehangolni a 15 kg limitet a kézipoggyászban nem szállítható cuccok  tömegével.  Másnap kiderült, hogy teljes sikerrel: 14,6 kg volt a bőröndünk.

A pakolás közben lassan lement a nap, egy  széles sávban érdekes sárga fényben látszódott a környék.

 Az előző napi ebédből maradt még fűszeres paradicsomszósz,  meg parmezán sajt. Kifőztünk egy kis tésztát,  megvacsiztunk, aztán szunya, mert másnap reggel 7 körül már indult a buszunk a reptérre.

 

 << Előző nap                                                          Következő nap >>

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://napoli.blog.hu/api/trackback/id/tr741856487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gyzozo 2010.03.23. 09:14:02

Nagyon tetszik a beszámolód! Elmentettem a kedvencek közé, biztosan hasznát fogom venni.

Latya 2010.03.23. 09:43:53

@gyzozo: Örülök, ha segítettem . Jó utazást!

csja 2010.04.01. 20:07:08

Kedves Latya!
Nagyon hálás vagyok a beszámolódért, részletes és nagyon érdekes!
Kevés ilyen található, ami nem csak a személyes élményekről szól, hanem a hivatkozásokkal segítségnyújtás másoknak is! Igazán büszke lehetsz arra amit alkottál!
Köszi!

Latya 2010.04.02. 00:04:18

@csja: Köszönöm, mindjárt elpirulok :)
Van még néhány hasonló célzattal írt útinaplóm az alábbi helyen:
latya.blog.hu/
Hátha segít másoknak....

Csomag Olga · http://csomagolas.blog.hu/ 2010.08.17. 19:10:41

Köszönjük, mi is hasznát fogjuk venni 2 hét múlva:-) Remélhetőleg nem lesz eső és sztrájk:-)

Latya 2010.08.18. 00:06:26

Érezzétek jól magatokat!

marionette 2011.12.23. 00:13:38

Kár, hogy feltehetően nem olvastad el Axel Munthe könyvét az út előtt, és azt gyanítom, utána sem. Egyáltalán nem volt gazdag..., vagy ha a mi pénztárcánkat nézve az is volt, olyan dologra kereste meg a pénzt keserves munkával (pl. kolerások gyógyítása), ami bizony nagyon becsülendő!

Nagyon sajnálom, hogy főként az időjárás miatt nem ez lehetett életetek legszebb útja, pedig az lehetett volna! De legalább mi sokat profitálhatunk belőle az alapos munkád által!:-)

Latya 2011.12.24. 17:25:31

Valóban nem olvastam, így az akinek villája van Caprin=kőgazdag sztereotípiával gondolkoztam. De mivel anyukámnak -aki szintén velünk volt-megvettem a könyvet, így el is kérem tőle, hogy elolvassam!
Örülök, hogy még mindig van némi hasznos info a naplómban. Csináltam hasonló késztetésből egy Manchester United focimeccsről az odajutásról, szállásról, jegyekről szóló naplót, ami akkor sztem tele volt hasznos naprakész infókkal. Viszont mostanra már elavult lett.

A busz csalingázást meg javítottam Sorrentora, kösz hogy jelezted.

Üdv, és jó utat!
süti beállítások módosítása